Kelemen Szabolcs és Krisztina beszámolója

Kelemen Szabolcs és Krisztina beszámolója
Rendhagyó istentiszteleti alkalom volt számunkra április. 24-én, amikor szeretett gyülekezetünktől elbúcsúztunk.
Isten az Ő nagy kegyelméből 11 évet adott nekünk Kárpátalján. Szolgálatunkat 2011-ben kezdtük Ungváron, egy évvel később Kisdobronyba költöztünk, majd Isten kaput nyitott Korláthelmecen és Oroszkomorócon is a szolgálatra. Isten sok szeretetteljes emberrel ajándékozott meg, akikre lakhelyünktől függetlenül úgy tekintünk, mint szeretett barátainkra és családtagjainkra krisztusi vérvonalon. Istennel sok csodát éltünk meg a Kárpátalján töltött évek alatt, számtalan kilátástalan helyzetben megsegített, hisszük Ő hívott bennünket tovább Nagyszalontára is, és a decemberben adott válaszunk szerint, májustól szolgálunk a Nagyszalontai Baptista Gyülekezetben és körzetében. Ettől nem felejtjük el, szeretett testvéreinket, szolgatársainkat, barátainkat, ismerőseinket, mindazokat, akikkel Isten Kárpátalján megajándékozott. Hisszük Ő vezet minket mindhalálig!
Nem szeretek búcsúzkodni, nem is akarok, hiszen Isten trónjánál imában minden nap összefutok veletek, ha lélekben is, de azért reméljük még testben is találkozunk. Minden barátunk és ismerősünk most nem említem név szerint, mert sokan vannak ott a szeretteink és nem szeretnék senkit sem kifelejteni, de kevesebb szolgatársunk volt, így őket említeném, abban a reményben, hogy nem felejtek ki senkit sem.
Hálásak vagyunk Istennek Orosz Dávid testvérünkért és szolgatársunkért, akiről mindig a testvéri szeretet és őszinte élet jut eszembe; Kondor Iván testvérért, aki mindig szeretettel és figyelemmel fogadott; Dimcsenkó Timótheus testvérért, aki már az Úrnál van; Kidesa Dávid testvérért, akire gyerekkorom óta felnéztem, mindig olyan volt, mint a vonalzó, lehetett hozzá igazodni; Nagy Anton, Nagy Csaba és Nehra Bálint testvérekért, akik közreműködése nélkül talán néhány csodáról lemaradtunk volna, így segítettek abban, hogy még jobban megismerjem az Urat, és ezért hálás vagyok. Bakos Imréért, akinek mindig volt egy-két kedves szava. László Imrért, akivel jókat, néha vidámítókat, néha vigasztalókat beszélgethettem. Jurinka Sándor testvérért és családjáért, akik megnyitották a szívüket és otthonukat, amikor egy gyermek előtt minden más ajtó bezárult. Oroszi István testvérért és családjáért, akikkel együtt szolgálhattunk az évek folyamán.
Hálásak vagyunk Istennek a Beregszászi Második Esély Misszióért és lelkipásztoráért, Nagy-Kasza Dánielért és családjáért, és szolgatársainknak, önfeláldozó szolgálatukért, akik az ungvári gyülekezet megkeresésére készséggel vállalták a szolgálat tovább folytatását. Hálásak vagyunk a frissen végzett teológus testvérekért, akikkel együtt szolgálhattunk és vállalták, hogy továbbra is szolgálnak az ungvári gyülekezetben és körzetében: Orbán Ödön testvérékért, Kota István testvérékért, László Sándor testvérékért, akik korábban gyermekheteken is szívvel – lélekkel szolgáltak velünk. Hisszük, az ő fáradozásuk sem hiábavaló az Úrban. Hisszük, hogy Isten munkálkodik és van jövője a gyülekezetnek!
Amikor Ungvárra költöztünk az Ungvári Magyar Baptista Gyülekezetnek 6 tagja volt: Molnár Róbert és Oktávia, Váraljai Erzsébet és József, Sekk Gizella és Major Ilona. Később csatlakozott Kiss Boriska testvérnő, aki az egykori Nagydobronyi Baptista Gyülekezet tagja volt, az Úr hosszú élettel ajándékozta meg őt, 3 éve pedig hazahívta; majd Úr Erzsike néni csatlakozott, aki Kígyóson volt előtte gyülekezeti tag, de kisdobronyi származású.
2014. július 12.-én merítkezett be az Oroszi házaspár, id. Oroszi István és Oroszi Ida, Korláthelmecről, valamint id. Rombai Ottó testvér, akit az Úr egy évvel később hazahívott.
2014. őszén csatlakozott a gyülekezethez a Murgács házaspár, György és Katalin Oroszkomorócról, ők be voltak merítkezve.
2015. október 14.-én merítkezett be Németi Olga testvérnő, Gálocsból.
2019. október 12.-én merítkezett be ifj. Oroszi István.
2021.november 6.-án a Lakatos házaspár, Károly és Erzsébet.
2022. február 20.- án döntött úgy ifj. Rombai Ottó, hogy csatlakozik a gyülekezethez.
Időközben egy család elhagyta a gyülekezetet, egy testvérnő pedig Magyarországra, Mátészalkára költözött.
A fent említettek tehát gyülekezetünk tagjai, szám szerint 11 fő, nők és férfiak. Isten adta nekünk, mert tetszett Istennek, hogy új tagokkal adjon vigasztalást. Csodáljuk Őt, mert ember helyett, embert adott és adott új barátkozókat is a kisdobronyi misszióban. Hisszük, hogy Isten testvéreinket is tudja tovább vinni a személyes és gyülekezeti fejlődésben, szolgálatban.
2022. április 24-én nem csak elbúcsúztunk, hanem Isten kegyelméből át is adhattuk szolgálatunk. Ezért imádkoztunk és hálásak voltunk és vagyunk, hogy az Úr meghallgatott minket. Szeretett testvéreink! Hálásak vagyunk Istennek azért, hogy úgy időzített, hogy egymás mellett szolgálhattunk, kívánjuk, hogy áldja meg az Úr további szolgálatotokat is, és az Ő igazságában élve és járva vezethessétek Isten népét!
Hálásak vagyunk a MABAVISZ és a Szilágyballai Baptista Gyülekezet támogatásáért, és mindazoknak a testvéreknek és gyülekezeteknek, akik szolgálatunkban támogattak.
Szeretett gyülekezetünk, testvéreink, barátaink, szolgatársaink: HÁLÁSAK VAGYUNK ISTENNEK ÉRTETEK ÉS A KÖZÖTTETEK TÖLTÖTT IDŐÉRT IS! Örökre a szívünk része lesztek és mindig nagy szeretettel gondolunk rátok!