Együtt a sereg! – gyülekezeti hét Tahiban

Együtt a sereg! – gyülekezeti hét Tahiban

Miután kitört az orosz-ukrán háború, végig kellett gondolnunk a gyülekezeti szolgálatokat és lehetőségeket. Több család, vagy egyedülálló testvérünk látta jónak azt, ha külföldre menekül. Leginkább azok a barátaink tettek így, akik a katonai behívást akarták elkerülni, vagy a munkahely megszűnése miatt kerültek döntéshelyzetbe. Egyik napról a másikra szakadtunk el egymástól és ki milyen közel volt az Isten családjához, annál jobban fájt neki ez az elszakadás.

Azt mondja az Úr Jézus, hogy hallani fogunk háborúkról, de ez nem változtatja meg küldetésünket. Így tudatosan azon voltunk, hogy továbbra is elsősorban az Isten országát és az odafelvalókat keressük. Bár a gyülekezet Kárpátalján maradó részére sok szocális munka hárult, mégis elsősorban a közösség építésén fáradoztunk és fáradozunk most is. Az Úr Lelke a szívünkre helyezte még márciusban, hogy szervezzünk egy gyülekezeti hetet Tahiba, a Baptista Táborba 2022. június 6-10 között. Meghívtuk azokat a testvéreinket, akik jelenleg nem lehetnek velünk Kárpátalján. Igyekeztünk innen is minél többen átjutni. Így az egész héten 50 és 60 fő között mozgott a jelenlévők száma.

Sok örömöt adott nekünk ez Úr ezekben a napokban. Hétfőn a Budapesti Egyházkerület vendégszeretetét élvezhettük és 550 testvérünkkel együtt vettünk részt a pünkösdi közösségben.

Kedden a családi programok után, Patton Márk jött el közénk és a kipróbált hit értékére mutatott rá Isten igéjéből.

Szerdán Háger Krisztián és Tóth Katica menyegzői istentiszteletén vehettünk részt, ahol igehirdetésében Mike Sámuel a bibliai házasság alapjairól tanított.

Csütörtökön hat olyan testvérünk bizonyságtételét hallgathattuk meg, akik elhatározták, hogy új életet kezdenek az Úr Jézussal. Kozmeda Kira, Matko Ludmilla, Szentléleki Valika, Tóth Brigi, Tóth Lívia és Nagy-Kasza Bence ezt a bemerítésben is felvállalták.

Pénteken Kozmeda Gyima és Viki gyermekére, Maximra kértünk áldást. A gyülekezeti hetet az Úr Jézus áldozatára emlékezve, úrvacsorával zártuk.

Hálásak vagyunk Istennek, hogy ilyen áldásban lehetett részünk és azoknak a testvéreknek, gyülekezeteknek, akik anyagi hozzájárulásukkal lehetővé tették ennek a hétnek a megszervezését!